14. Rész

Cián:
Arra keltem fel reggel, hogy furcsa érzésem volt. Aztán rájöttem: ma fogok találkozni Búzával! Ez a reggeli boldogság után megreggeliztem, aztán elmentem a barátnőmmel játszani. Ma semmi sem törheti le a kedvem!

Búza:
Ennél rosszabb Hablaty kedve már nem lehet.
- Nem és nem! Semmi szükségünk nincs még több egrire! - kiabált a törzsfő.
- Speciel budapestiek vagyunk, senki nem ismeri otthon a sárkányokat. - mondtam.
- Akkor még inkább nem! - és ekkor vetettem be a bociszemeket. Vikivel letérdeltünk elé.
- Légyszi, hadd maradhassunk Hibbanton!
- Légyszi maradhassanak! - köszi Viki!, gondoltam.
- Nem biztos, hogy olyan jó a szigetnek, ha még többen jönnek a modern korból! Emlékszel Fafej távirányítós pókjára? - igen, Astrid kitörte az egyik lábát.
- Nem mondjuk el senkinek! - esküdöztem.
- Sziasztok! Hol vagyok? - jött le Ride az emeletről. Bár mivel ott volt Flutty a fejemen, és Hablaty és Johann is itt volt, szerintem teljesen tisztában van vele.
- Ez itt Hibbant-sziget. - mondta a törzsfő narrátori hangon, szinte mintha az egyik film elején lennénk.
- Tényleg? Maradhatunk? Légyszike! -  ez hallgatózott. Tuti.
- Mióta vagy ébren? - kérdeztem.
- Háááát... - válaszolt értelmesen.
- Átfogalmazom: mióta hallgatózol? - mondta Hablaty. Nagy köztünk az egyetértés.
- Valahonnan Astrid könyörgésétől...
- Astrid? Nincs is itt! - nem szokott hozzá a nevemhez, úgy látszik.
- De itt van, csak nem a Hofferson -  bökött felém RidingLove.
- Akkor ki kell találni egyikünk egy becenevet! - végre!
- De ha most azon töröd a fejed, hogy hogyan különböztessük meg az Astridokat, az azt jelenti, hogy maradhatunk? - filózott a barátnőm.
- Talán. - mondta, és sejtelmesen mosolygott.
- Légyszi! - kérleltük egyszerre mindhárman.
- Hablaty úrfi! Tessék beadni a derekát a hölgyeknek! Ha szükséges, egész éjszaka önt fogják nyaggatni! - mondta Johann, mire mi hevesen bólogattunk.
- Jó, akkor maradjatok. - adta fel Hablaty.
- Kösziiii... - ugrottam Viki nyakába, Ride Hablatyéba, Fluttershy pedig Johannéba, aki ettől felsikított. Úgy látszik, fél a sárkányoktól. Én gyorsan leszedtem róla a rettenetes rémemet, és észrevettem, hogy közben RidingLove megtanult repülni. Ez azt jelenti, hogy vagy egy métert ugrott hátra Hablatytól. Végül is, még nem is ismerik egymást.
- Téged hogy is hívnak? - kérdezte Hablaty kedvesen a barátnőmet.
- Dragon RidingLove, de szólíthatsz Ride-nak. - válaszolt.
- Oké. Gyertek az arénába, és ha szeretnétek, anya elvisz titeket a Jéghegyhez. - ííííí, kezdődik!
A törzsfő kinyitotta az ajtót, mire azonnal egy pikkelyes macska leterítette. Bár kicsit nagy macskának.
- Fogatlan, ne most... - de már késő volt. - nyalj össze. Most már mindegy. Induljunk. Ki ül mögöttem és ki Viki mögött? - a kérdés gyorsan eldöntődött, mivel Fogatlan odajött hozzám és nekem dörgölőzött. Engem szeretnek az éjfúriák, vagy mi van?
- Kérdés eldöntve! - nevetett Ride. Kimentünk a házból, majd felültem Hablaty mögé. Felszálltunk, de olyan hirtelen, hogy majdnem leestem.
- Fogatlan... - dohogott Hablaty. Miközben az aréna felé repültünk, ő a nyálat próbálta eltávolítani.
- Ugyan, szerintem csak gyógyított. - vigyorogtam.
Fogatlan: Biza! Az elmebaját gyógyítottam.
- Hé! - de már mindegy volt, hisz odaértünk. Hablaty bement Valkával beszélni, én pedig követtem, hogy odabent várjam meg Starfire-t, Vikit és Ride-ot. Mikor odaértek, a törzsfő felkiáltott.
- Astrid, gyere ide! - mire odamentünk Astriddal. Lehet, hogy nem rám gondolt, de minden ami biztos .-  Uh, még elfelejtettük a becenevet!
- Mi lenne, ha Búzának hívnátok? - kérdeztem, de nem nagyon értették. Szinte láttam a fejük a felett a kérdőjelet. - Búzaszőke haj. Meg az jutott eszembe... - csak nem mondhattam el nekik, hogy megálmodtam?!
- Oké, szóval én Búzát hívtam, és nem téged Astrid. Bocs a téves riasztásért! - mondta Hablaty.
- Rendben, akkor megyek vissza szekercét dobálni! - mondta Astrid, és visszament gyakorolni. Ekkor Ride is odajött.
- Megbeszéltem anyával, és azt mondta, el tud vinni titeket a jéghegyhez. Felhőugró elég nagy három ember szállítására. - magyarázta a törzsfő.
- Te nem jössz? - kérdezte RidingLove.
- Még befejezek néhány papírmunkát. Tudod, főnöki dolgok... - forgatta a szemét. - Utána megyek.
- És mi lesz a csapattal?  - kérdezett újra a barátnőm, mivel mindenki ott volt az arénában.
- Valószínűleg szétzavarom a csoportot, szabadfoglalkozás gyanánt. - vonta meg a vállát.
- Na, akkor indulhatunk? - jött oda hozzánk Valka, mire bólogattunk. Erre előhúzta a botját és megrázta. Nemsokára leszállt mellénk Felhőugró (ekkor már az aréna előtt voltunk). Ride elámult, hisz viharszelő fan :). Én egyszerűen nem  bírtam megszólalni. Felhőugró életben óriási! És ez a gyönyörű taraj és a szarvrendszer a fején! És a karmai, tüskéi! De a legjobb a szeme volt. Láttam az értelmet és a jóindulatot benne. Aztán ránéztem Valkára, aki addigra feltornázta magát a sárkány hátára. Odamentem, és segített felmászni, majd Ride-t is feltámogatta. Aztán amikor mind elhelyezkedtünk, Felhőugró elindult. Nemsokára odaértünk a jéghegyhez. Körülnéztem Ciánt és Záport keresve, és megpillantottam őket egy kiugró teraszszerűségen, a vad viharszelő társaságában.
- Nem hiszek a szememnek. - mondta Ride.
- Az csak nem.. - hüledezett Valka.
- Egy éjfúria. - bólintottam.
- Meg kell védenünk őket tőle! - mondta Ride, amikor a vad sárkány elkezdett morogni.
- Felhőugró, támadás! - kiáltotta Valka. A viharszelő egy ordítással ráugrott az idegen sárkányra, mi pedig leestünk, de Cián elkapott.
- Köszi. - mondtam, mire rám mosolygott. És ekkor meghallottam egy robajt. A jég rám zuhant. Megint.

13. Rész

Ma kaptok két részt is, de ne éljétek bele magatokat! Ez most különleges, szóval kaptok Starfire-ről egy gifet:

Igazából nem tudom mire gondol...
Nem én csináltam, hanem Viki

Búza:
Arra keltem fel, hogy Flutty morog. Ahogy körülnéztem öt személy felé fordította a tekintetét. Hát mégis itt vannak. De hogy? És Hanna nem is volt benne az álmomban, erre tisztán emlékeztem.
- Ti mit kerestek itt? - álltam fel, és a sárkányom a vállamról morgott tovább - Nyugi Fluttershy.
- Te Én Kicsi Pónimról nevezted el azt a dögöt? - röhögött Attila, mire mindketten rondán néztünk rá. - Nem szóltam.
- Megláttuk, hogy felszálltok RidingLove-val erre a hajóra, és követtünk titeket. Ugyanazzal a repülőgéppel jöttünk - mondta Zsófi.
- Miért, zavarunk? - nézett rám Scar. A szoba sötét részében a falnak támaszkodva állt. "Ő ejtette el Ciánt az álmomban, ha minden igaz." gondoltam - Hm?
- Nem. De. Nem tudom! - kiáltottam és megfogtam a fejem. Hanna odajött hozzám, és megsimogatta a rettenetes rémem, aki erre elkezdett valami dorombolásszerű hangot kiadni.
- Ki a kapitány? - kérdezte Mériem.
- Kalmár Johann. - sóhajtottam. - Gyertek menjünk fel a kapitányi fülkébe. Aztán Johannak megvolt a véleménye.
- Astrid kisasszony, ők kicsodák?
- A barátaim - vakargattam a fejem. Azt nem mesélem el mi történt, mert elmentem aludni. Amikor felkeltem, már a Barbár szigetvilág vizeit szeltük Johann hajójával. Nem hinném, hogy átszálltunk, inkább azt tudom elképzelni, hogy van valami határ a 21. század és a HTTYD világ között, ami modernizálta a hajót. Nem éppen észérv, de lehetséges. Körülnéztem az égen miközben felültem. És megláttam két ismerős sárkányt.
- Az ott nem Starfire és Viharbogár? - kérdeztem.
- De, úgy látszik. - hunyorított arra Johann. - És közelednek, ha jól látom. - Jól látta. Nemsokára odaértek hozzánk.
- Sziasztok! Honnan jöttetek? - kérdezte a Starfire hátán ülő lány, akiben felismertem Vikit. Azután végignézett a ruhánkon, és leesett az álla.
- A 21. század Magyarországból.
- Akkor jól láttam a ruhátokat. Fanok vagytok?
- Ő nem. - mutattam Attilára - Mi többiek igen.
- És vele mi van? - mutatott Viharbogár hátáról Astrid Ride-ra. Ejj, át kéne magam nevezni. Bár ez az igazi világban érdekes lesz.
- Elájult. - válaszolt Johann, és ez sikeresen kizökkentett a gondolkodásból.
- El kéne vinni Hibbantra - gondolkodott Viki hangosan.
- Rawk! - szól Viharbogár, mire mind ránéztünk.
Viharbogár: Én két embert is el tudok vinni!
- Jó ötlet! - mondta Viki - Én pedig el tudok valakit még vinni.
- Vidd Astridot! - mutatott rám Hanna, mire Astridnak kikerekedett a szeme.
- Téged is Astridnak hívnak?
- Aha. - mondtam, miközben megpróbáltam feltornázni magam Starfire hátára. De nem nagyon sikerült sajna. Ezt Viki is észrevehette, mivel segített felkászálódni a sárkányra.
- Köszi!
- Mi a teljes neved?
- Halász Astrid. - válaszoltam. Eközben a többiek felrakták Ride-ot Viharbogárra, úgyhogy indultunk is. Úgy félúton Astridnak eszébe jutott valami:
- Amúgy nem jöttetek túl jó pillanatban.
- Téényleg. - fancsalodott el Viki.
- Mi az? - kérdeztem.
- Hablaty mostanában eléggé ideges amiatt, hogy az emberek átjönnek a 21. századból Hibbantra, úgyhogy nem biztos, hogy maradhattok - mondta mire eléggé elkámpicsorodtam.
- Ne már! - nyavalygottam.
- Mindjárt ott vagyunk! - mutatott előre Astrid. És tényleg. A következő pillanatban megláttam Hibbant-szigetet. Meg kell vallani, gyönyörű látvány volt! És a jeget is eltakarították. Bár az igaz, hogy volt rá idejük :).
- És ott van Hablaty. - mutatott Viki a Nagyterem lépcsőire. Hablaty a lépcsőn ült, és Fogatlan simogatta. Végül a Haddock-ház mögött szálltunk le. Egy rózsaszín rettenetes rém közeledett hozzánk rettenetes rém: Vikíííí!
A kis sárkány ráugrott az említett lányra és képen nyalta. Azután ismét felkiáltott, de most ez valami diadalüvöltés volt, és a hátam mögött ugrott rá valakire. Megfordultunk, és azt láttuk, hogy a rózsaszín rém Flutty-val bunyózik. Ekkor ismertem fel Cukorkát a 2. világ-ból. Ez egy blog, amit én is ismerek és Ride is, de azt hittük, hogy csak kitalálta Viki, a blog írója. Amint kijátékharcolták magukat, Cukorka és Starfire elmentek Viki házába, mi pedig elindultunk Hablatyhoz. Közben Fluttershy felmászott a fejemre. Örültem, hogy nincs akkora súlya. Hátulról settenkedtünk a törzsfőhöz és az alfához. Hallottam, ahogy Hablaty a sárkányához szól:
- Ha továbbra is ennyi papírmunka lesz Fogatlan, akkor elmegyük Hónaaljnyalire pihenni. Mit szólsz?
- Rorrr.
- Én sem örülök, de tényleg nem szólhatunk senkinek. Főleg Astridnak és Vikinek nem.
- Rarrr?
- Astridnak azért nem, mert visszarángatna, hogy csináljam meg a főnöki munkát. - Astridra néztem, aki bólintott. - Viki pedig velünk akarna jönni. - Vikire néztem, aki bólogatott, mint az őrült.
- Megijesztjük kicsit az uraságot? - súgta Astrid.
- Aha. - súgtuk vissza. Astrid előhúzta a szekercéjét, és Fluttershy odarepült a fejemről Fogatlan  és Hablaty elé. Astrid pedig odadobta a szekercét Fluttershy mellé, hogy csak egy centi választotta el a sárkánytól.
- Sárkányvadászok! - ugrott fel a törzsfő és felénk fordult. Olyan képet vágott, hogy elröhögtük magunkat. Még maga Fogatlan is nevetett!
- Köszönöm szépen, te mihaszna hüllő. Na mi van? Te ki vagy? - nézett rám. Aztán észrevette a Viharbogáron fekvő Ride-ot. - És vele mi történt?

12. Rész

Búza:
Érdekes volt az utunk az autótól a repülőig. Szép kezdésként elsőre eltévesztettük a terminált, vagyis eltévedtünk. Utána kiderült, hogy Ride bőröndje és az enyém is túl nehéz. Következésképpen a Cressida Crowelll-féle INAS könyveket, szám szerint hatot-hatot plusz a Sárkányok Könyvét átpakoltuk a kézipoggyászunkba, és így már nem volt túlsúlyos egyik sem :).   És innentől sima út vezetett a gépünkig. Bár meg kell valljam, kicsit féltem attól, hogy valaki meglátja Fluttershy-t. El sem tudom képzelni, mi lenne akkor. De komolyan nem tudom elképzelni, pedig valami elképzelése az esetek 90 %-ban sikerül. Ezt meg még mindig nem megy. De térjünk vissza a repülőtérre. Amikor viszont felszálltunk a gépre, Ride elkezdett kérlelni.
- Astrid! Légyszi-légyszi hagy' üljek az ablakhoz! - na ezt akartam elkerülni.
- Most nem ülhetnék én? Majd visszafele te ülsz. - próbálkoztam. Ha Fluttershy elkezd repkedni, és észreveszi... ajj! Miközben gondolkoztam, Ride beült az ablak mellé. Vonakodva leültem mellé, hisz mit tehettem volna? Ekkor megszólalt a szokás hang és felszállt a repülőgép. Én már ültem repülőn, Ride viszont nem. Nagyon tetszett neki a repülés. Amikor felértünk a felhők fölé, még én is elámultam a látványtól.
- Tiszta Romantic Flight, mi? - kérdeztem tőle. Mosolyogva bólintott, és néztünk ki az ablakon.

A Romantic Flight egy rész az első filmben.

Aztán egyszer csak ásítottam egyet, mire a barátnőm elnevette magát.
- Te sem tudtál este az izgalomtól aludni?
- Nem. - ráztam a fejem. Azután beszélgettünk olyan dolgokról, minthogy miket fogunk csinálni Írországban, és az átlag téma is előjött az Ínasvfcvcxcs5. Miközben Ínas könyvet olvastunk kinéztem az ablakon, és nagyot dobbant a szívem. Cián nézett rám az ablak mögül! És mosolygott! Tudtam hogy létezik, de élőben! Cián már feljebb repült, de én még mindig kifele néztem CIÁNT LÁTTAM A SAJÁT SZEMEMMEL!!! Nem bírtam egyszerűen felfogni.
- Astrid! Mit nézel annyira az ablakban? - kérdezte Ride, majd odafordult, de Cián már ugye elment. Látszott rajta, hogy gyanakszik. - Astrid? Mond már el mi bajod van! - én pedig nem bírtam magamban tartani:
- Az történt, hogy ...
- Kérjük kapcsolják be az öveket! Benzinhiány miatt leszállunk Brüsszelben! - mentett meg a hangosbemondó. - Kérjük, hagyják el a gépet! Tovább szállíthatjuk Önöket busszal és hajóval! - szuper. Bár, ha sikerülne Flutty-t elküldeni Hibbantra... nagyban vigyorogtam a ki nem mondott szavaktól. Gyorsan előszedtem egy papírt, él elkezdtem  írni egy levelet.
"Kedves Kalmár Johann!
Szeretnék elmenni Hibbant-szigetre, de a te segítséged nélkül nem tudok!" - és vessük be a csodafegyvert! - "A másik pedig az, hogy unatkoznék, és a világhíres történeteidet is meg szeretném hallgatni. Őszinte tisztelettel:
Halász Astrid Huligán"
Összetekertem a levelet, és feldobtam a levegőbe, amilyen magasra csak tudtam. Észrevettem egy sárga csíkot, ami elkapja és elrepül vele. Fluttershy tényleg szuper üzenősárkány! Ekkor észrevettem, hogy megjött a busz, ami elvisz minket a kikötőbe. Egy óriási emeletes hajó várt ránk. Aztán észrevettem a kapitányt. Érdekes, hogy tudott Johann ilyen gyorsan ideérni és hajót szerezni? Bár mindent kinézek belőle. Úgyhogy felszálltunk. Aztán Ride-hoz fordultam:
- Bocsi, még előre kell mennem a kapitányhoz. Velem jössz?
- Igen, persze! - mondta automatikusan. Úgyhogy elindultunk a kapitányfülkéhez. Amint odaértünk elmosolyodtam és köszöntem a hibbanti kalmárnak:
- Szia Johann! Látom, megkaptad a levelet! - és ekkor RidingLove lefagyott. Eddig nem nézett "vendéglátónkra", de most odafordult.
- KALMÁR JOHANN?! - ordított, majd a következő pillanatban elájult.
- Mi van a kisasszonnyal? - kérdezte Johann aggódva.
- Hosszú történet. - legyintettem - De most hova megyünk?
- Oda! - mutatott egy apró pontra a látóhatár szélén. - Az Írországnak nevezett sziget Belfast nevű városkájába. Ott lerakjuk az embereket, mi meg megyünk tovább. Megfelel?
- Meg - bólintottam. Aztán eszembe jutott, hogy akkor el kell kéredzkednem Zitáéktól.
- Egy pillanat Johann, mindjárt jövök. - mondtam és elmentem. Aztán negyed óra múlva visszamentem.
- Sikerült?
- Ahan. - vigyorogtam. - Bár nem volt semmi! Ride hogy van?
- A kisasszony? Még mindig eszméletlen. Elköszönt tőlük?
- Igen, miért?
- Mert kikötünk. - mutatott egy helyre a parton. Negyed óra múlva a hajó ismét a habokat hasította. Azóta Ride-ot beraktuk az egyik közeli kabinba, egy ágyra.
- Körülnézek, hogy minden rendben van-e - mondtam, és fordultam a kijárati ajtó felé, de Johann még utánam szólt.
- Várjon kisasszony!
- ?
- A rettenetes réme!
- Mi van Fluttershy-al? - fordultam vissza. Meg kell vallani, teljesen megfeledkeztem róla. Milyen sárkánygazda vagyok én?
- Itt van. - mondta, és lehajolt. Egy kis kosárkában aludt, de amikor odamentem felkelt.
Fluttershy: *ásít* Szia Astrid! Megyünk valahova?
- Csak körülnézek a hajón. Jössz?
Fluttershy: Aha!
Úgyhogy együtt mentünk végig a hajón. Már éppen visszafordultunk volna, amikor meghallottunk néhány hangot. Gyorsan odamentem a legközelebbi ajtóhoz, és kinyitottam. Nem hittem a szememnek.
- Zsófi? Mériem? Ati? Scar? Hanna? - hadartam el egyszerre, és én is elájultam.